„Nincsen hulladék, csak érték.”
Október 2-án, egy őszi délelőtt a 7. és 8. évfolyamosok technikaóra keretében Piroska néni vezetésével útra keltek.A Zöldhíd Régió jó kapcsolatot ápol a környező iskolákkal, fontosnak tartja az oktatásban való aktív szerepvállalást. Zöldhíd - programjuk keretében látogattunk el a Kerepes - Ökörtelek völgyi Hulladékkezelő Központjukba.

 

 

 

Részletek a tanulók beszámolóiból:

 

 „Szadán felszálltunk a buszra a másik osztállyal. Miközben mi "halkan" elcseverésztünk az út alatt, az ablakon keresztül szép pusztákat,erdőket és kisebb parasztházakat láthattunk. Miután Kerepesre értünk már-már kezdtük felfedezni azt a helyet ahová alapból tartottunk. Először egy gödör fogadott minket tele gumiabronccsal. Azután egy hatalmas domb került a szemünk elé. Első gondolatunk persze az volt, hogy télen milyen jól lehetne rajta szánkózni. De azért ez mégis egy szeméttelep volt szóval ezt inkább elfelejtettük. :)”

 

 

„Amikor megérkeztünk a helyre nagyon meglepődtem. Nem gondoltam volna, hogy ilyen nagy. Leszálltunk a buszról és nem éppen kellemes szag fogadott, de hát ez várható volt, és az élmény ezt amúgy is kárpótolta. „

 

„ Kedves fogadtatás után az idegenvezető elvezetett minket egy terembe, ahol látványos prezentációt mutatott be nekünk. A kiselőadás arról szólt, hogy a Zöld Híd Kft. az embereknek mennyit segít pl.: elviszik a szemetünket, szelektív hulladékos zsákokat tesznek ki minden házhoz ismertetővel. Gyűjtőszigeteket is csináltak még régebben, csak sajnos mi emberek kevés intelligenciával kezeltük ezeket. Megtudtuk, hogy tárgyak, élőlények mikor bomlanak le a természetben pl. az üveg soha nem bomlik le, az almacsutka 1 hónap alatt stb. Felmerült bennem az a kérdés, hogy mi miért dobáljuk el a szemetet, ha ők annyi mindent megtesznek értünk és a Földünkért?”

 

„Azt is megtudhattuk, hogy hogyan folyt a hulladékgazdálkodás a különböző korokban, és megismerhettük a Zöldhíd program megalakulását és tevékenységeit. Sok érdekes dolgot mondott, például, hogy egy család egy év alatt körülbelül 1200kg szemetet termel, vagy, hogy Magyarországnak másfél földre lenne szüksége. „

 

„Ezután osztályokra bomlottunk. Az egyik csoport kapott nagyon szuper és divatos láthatósági mellényt.(persze közben néhány fotó is készült:) ) Addig ameddig az idegenvezető körbevezette a másik osztályt, mi egy érdekes filmet nézhettünk meg. Ez eltartott úgy nagyjából fél óráig és utána cseréltünk. Bevallóm őszintén a körbevezetés közben nem a legfrissebb levegőt szívhattuk tüdeinkbe, de kibírtuk:). Érdekes volt, hogy hogyan dolgozták fel a különböző anyagokat.” 

Az is jó volt, amikor megmértük az osztály testtömegét. Nem keveset nyomtunk. :) (1120 kg) Azután mi is visszatértünk a törzshelyre és elköszöntünk a vezetőnktől. Számomra tanulságos volt ez az út. Ha  azok az emberek nem lennének, akik ott dolgoznak, az egész környéket szemét lepné el. Ők sokat tesznek a tisztaságért. És te?” 

 

„Láttuk, hogyan válogatják, tisztítják a szemetet, és hogyan préselik a hulladékot anyagbálákba. Majd a fönt említett komposztálótereket is megnézhettük. Végül visszamentünk az épületbe, ahol kérdéseket tehettünk fel, és nagy részükre választ is kaptunk. Ezután készítettünk néhány csoportképet, majd fölszálltunk a buszra és elhagytuk a Zöldhidat.”

 

„ Én mindennel teljes mértékben meg voltam elégedve. Az idegenvezető kedves volt és látszott, hogy felkészült, mivel egy összeszedett, színvonalas előadást nyújtott. Nagyon sok érdekességet tudtam meg, ami szerintem egy ilyen programhoz elengedhetetlen. Az egyetlen rossz dolog a szag volt, de mint mondtam az élmény ezt kárpótolta. Az én családom nem gyűjti szelektíven a hulladékot, de komolyan mondom, hogy kedvet kaptam hozzá.”

 

 

„Szerintem látogatásunk alatt rengeteget tudhattunk meg a szemétgyűjtésről és szerintem nagyon sokan csak a szemétdomb láttán fogtuk fel miről is beszélnek a felnőttek, amikor azt mondják, hogy a környeztet tudatos életmód a legjobb, és a legfontosabb mindenki számára. Ennek a látogatásnak lehet, hogy az lesz az eredménye, hogy ma és holnap nem veszünk össze a szüleinkkel azon, hogy esetleg kimosatlanul dobjuk bele a tejfölös dobozt a szelektíves zsákba. Furcsa ebbe az egészbe komolyan belegondolni, hogy akik ezen a gyűjtő helyen dolgoznak, mindennap küzdenek a mi jövőnkért, amíg közülünk sokan alig teszünk érte valamit. Egy nap, ha mindent kimosnánk, amit a szelektívbe dobunk szerintem 10 perc se menne el rá, de legtöbben mégsem tesszük meg ezt.”

 

 (Almási Borbála, Angerer Zsófia,Babay Bence, Fritsche Fanni, Nagy Réka munkái alapján összeállította Fűziné Visi Piroska)

Fotó: Fűziné Visi Piroska